full screen background image
Keresés
2019 augusztus 17 - szombat
  • :
  • :

Világraszóló jelentőségű kutatásról hallhattak Szekszárdon

Világraszóló jelentőségű kutatásról hallhattak Szekszárdon

2018.04.20. Nem csak tudományos szempontból van óriási jelentősége I. Szulejmán síremlékének, melyet Szigetvár közelében a turbéki szőlőhegyen tártak fel. Az Oszmán Birodalom legnagyobb szultánjának síremléke és a környéken felépült tisztán oszmán város turisztikai szempontból is igen jelentős központtá válhat a teljes feltárás után. Erről és sok más érdekességről is hallhattak a Magyar Vállalkozói Szalon vendégei a Szulejmán sírkápolnája nyomában című előadáson csütörtök este a Hotel Merops-ban.

Az előadáson Dr. habil. Pap Norbert, PTE TTK FI tanszékvezetője, egyben a kutatás vezetője és Dr. Kitanics Máté, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa mutatta be a Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport által végzett munkát és elért eredményeket. A résztvevők emellett a kutatócsoport által a feltárásról készített, az előadás címével megegyező dokumentumfilmet is megtekinthették.

Dr. habil. Pap Norbert portálunknak felidézte, a 2013-ban indult kutatási program célja az volt, hogy megtalálják azt a legendák ködébe veszett rejtélyes síremléket, oszmán türbét, melyet valamikor az 1566-os szigetvári ostromot követően építettek fel Szigetvár közelében. Azt a rendkívül fontos épületet keresték, mely az Oszmán Birodalom legnagyobb szultánja, I. Szulejmán halálának helyét jelölte.

Mint részletezte, a legenda, mely szerint a szultán „belsőségeit” is itt temették el, alapjává vált egy zarándokközpont létrehozásának, ami egészen az 1680-as évekig, a Magyar Királyság keresztény csapatok által történt visszafoglalásáig virágzott. Ezt követően a síremlék elpusztult és léte a tündérmesék világába veszett, majd valamikor az 1900-as évek elején indult meg az a tudományos jellegű kutatás, mely a türbe megtalálását célozta. Ám a sikerre még több mint 100 évet kellett várni.

A Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport munkáját végül 2015-ben siker koronázta. Ekkor – történelmi források elemzése, távérzékelési módszerek alkalmazása, geofizikai vizsgálatok stb. nyomán – jutottak a türbe nyomára úgy, hogy fel is tárták és be is mutatták azt, illetve további épületeket is találtak.

Dr. habil. Pap Norbert elmondta, több épületből álló sírkomplexumra, egy kisebb mauzóleumra, és egy 10x14m alapterületű dzsámira és egy igen nagy dervis kolostorra bukkantak. A sírkomplexum főbb épületein túl kaszárnyát, és egy feltehetőleg sejkek részére épített, még ki nem ásott házat, zarándokok számára szolgáló vendégházat és egy erődöt találtak. Mindez mintegy 100×200 méter területen helyezkedett el. E körül pedig egy a semmiből emelt tisztán oszmán város épült, melynek területe mintegy 4 hektár. Magyarországon harmincnál is több városban laktak törökök, de ez volt a hódoltság egyetlen tisztán oszmán települése.

A feltárás jelentőségét érzékeltetve Dr. habil. Pap Norbert elmondta, az Oszmán Birodalomnak 36 uralkodója volt és mindegyiknek megvan a síremléke, melyet nagy becsben tartanak Törökországban. Viszont éppen a legnagyobb szultán, a minden más szultán emlékét elhomályosító I. Szulejmán türbéjét nem lelték meg egészen 2015-ig. Hozzáfűzte, ugyan I. Szulejmánnak Isztambulban is van egy síremléke ahol a testét őrzik, ám a Szigetvárnál talált türbe sokkal fontosabb. Ugyanis I. Szulejmán itt halt hősi halált, vagyis lett „gázi”, „a hitetlenek legyőzője”.

Dr. habil. Pap Norbert úgy fogalmazott, hogy a szigetvári az Oszmán Birodalom legfontosabb építménye, melynek Törökországban, de a világ más részein is óriási jelentőséget tulajdonítanak.

A kutatás vezetője kiemelte, a feltárás egy olyan világszerte figyelemmel kísért projekt, mely óriási nemzetközi érdeklődést keltett. Jelentősége nem pusztán tudományos, de turisztikai, üzleti szempontból is hatalmas. Felvetődött a kérdés, hogy milyen hasznosítási lehetőségek merülnek fel a területtel kapcsolatosan. A magyar kormányzat erre vonatkozó határozott célja, hogy nemzetközi kulturális és turisztikai központot alakítson ki.

A kormányzat védetté nyilvánította a területet, és egy kormányhatározat is született arról, hogy az összes érintett területet állami kézbe kell venni és további forrásokat kell biztosítani a kutatásoknak – tudatta Dr. habil. Pap Norbert. Hozzátette, a kormány eddig mintegy 250 millió forintot biztosított a kutatásra.

Kiemelte, 2019 végéig be kell fejezni a központi terület kutatását és ekkora már terveket is kell készíteni arra vonatkozóan, hogy milyen beruházások szükségesek ahhoz, hogy feltárják, megvédjék és be tudják mutatni azt a turisták számára. A majdani sok milliárdos beruházás keretében pedig a már feltárt, bekerített, megőrzött terület mellett látogatóközpont és parkoló épülhet, illetve létrejöhetnek a kapcsolódó szolgáltatások is.

A vezetőképen: Dr. habil. Pap Norbert. Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close