full screen background image
Keresés
2021 június 12 - szombat
  • :
  • :

Vulkáni napnyugta Szekszárd felett

Vulkáni napnyugta Szekszárd felett

2016.12.14. Szokatlan színekben pompázott az égbolt a múlt szombat este és vasárnap. A jelenségről, melyet a szekszárdiak és környékbeliek is megfigyelhettek, Cser Jolán, a Kadarka.net olvasója készített írást.

Szekszárd felett 2016.12.10-én 17 óra magasságában csodálhattuk meg a rózsaszínűre festett égboltot, de a rákövetkező napon, tizenegyedikén még ennél is erőteljesebb színekben pompázott. Körülbelül 15-20 percig volt megfigyelhető, utána halványulni kezdett, majd helyét átvette az esti szürkület.

Mi is volt ez a különleges, szemet gyönyörködtető látvány? Nem más, mint a korábban már megismert Tyndall-sugarak csoportjába tartozó fényszórási jelenségek egy különleges fajtája. Korábban a napnyugtakor keletkező fényjátékot egészen más dolognak gondolták, mint a napközben kirajzolódó Tyndall-sugarakat, ezért kapott önálló besorolást. Krepuszkuláris és antikrepuszkuláris sugaraknak nevezték el őket. A napkeltéhez vagy naplementéhez tartozó látványos, ritka fénytünemények. A Nap nyugvásának irányából érkező sugarakat „krepuszkuláris”, vagyis szürkületi sugaraknak hívják, a kelet felőlieket pedig „antikrepuszkuláris”, azaz szürkületi ellensugaraknak.

Fotó: Cser Jolán

A szürkületi sugarak lényege, hogy megjelenésükkor a Nap már a látóhatár alatt legyen, ehhez járulnak még hozzá megfelelő légköri és földrajzi feltételek. Légköri feltételek leggyakrabban a lebegő molekulák, apró porszemek és felhők megléte, míg a földrajzi feltétel valamilyen akadály a fény útjában. Ez utóbbi lehet hegy, hegység, vagy dombság is. A fényjáték alkalmával világos és sötétebb sávok váltogatják egymást, mert ahol akadálymentes a sugarak útja, ott világosságot mutat felénk, ahol pedig akadályba ütköztek, ott sötétebb lesz, hisz onnan a direkt sugarak nem szóródnak, csak a háttér fénye látható. A fényes és sötét sávok szélessége ezen akadályok kiterjedésének és alakjának köszönhető.

Fotó: Cser Jolán

A kontraszt erőssége leginkább az afrikai sivatagból származó légkörben lebegő por-, és pára szemcsék méretétől valamint sűrűségétől függ. A vulkáni napnyugták különlegessége abból adódik, hogy a fénylő hatásért felelős, a sztratoszférában megjelenő aeroszolt (a kéndioxidból a légkör páratartalma segítségével kialakuló mikroszkopikus kénsav és kénessav cseppecskéket) a nagyobb, mintegy 15 km magasság miatt akkor világítja meg a lenyugvó Nap, amikor már kissé sötétedik az ég. Ilyenkor sokkal látványosabb ez a fényjelenség. Hasonlót átlagos napnyugtakor is láthatunk, azonban ha vulkáni aeroszol van a légkörben, akkor az általa okozott élénk rózsás színekkel erősebb kontrasztot alkotnak a sugarak.

Szerző/fotó: Cser Jolán

Rózsaszínre, lilára vált az égbolt

„Először a lebukó Nap normál színeit látjuk az égen, majd ez fokozatosan egyre rózsásabbá válik, az északnyugati égboltról kiterjed az árnyalat majdnem a fél égboltra és körülbelül 10-15 perccel napnyugta után megjelenhetnek az ekkor már élénk lilás-rózsás égen az úgynevezett alkonyati vagy krepuszkuláris sugarak. Az idő múlásával az árnyéksávok lassan visszahúzódnak a láthatárhoz, ám az égbolt színei ekkor sem pihennek még. A nagy kiterjedésű lilás fényt a horizont közelében, azzal párhuzamosan húzódó igen élénk narancssárga, majd vörös színben izzó sáv keretezi a nyugati (hajnalban a keleti) égen. Ez a fénylés a normál napnyugtákat követően nem alakul ki, akkor is van ugyan vörös szín az ég alján, ám az nem egy ragyogó, szinte világító sáv, hanem tompa árnyalat.”

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20110903-napnyugta-nabro-vulkan- a-nap-legkoroptikai-kepe- vulkani-napnyugtak- ismet.html

Cser Jolán további írásai:

A XXI. század legnagyobb teliholdja Szekszárd felett
Két év után ismét rámosolygott az égbolt Szekszárdra
Ritka légköri jelenségek Szekszárd felett – nem a világvége jön




Read previous post:
Close